Bruce Lee vs Jackie Chan

Jackie, aki kaszkadőrként szerepelt Bruce Lee filmjeiben épp átveszi az örökséget! :)

Flashpoint trailer

Donnie Yen, mint ahogyan több interjúban is elmondta, folyamatosan arra törekszik, hogy újabb és újabb harcművészeti elemeket illesszen bele az éppen aktuális filmjeibe. Ezek közül a legújabb stílus, amiben kipróbálta magát, az úgynevezett mixed martial arts, aminek a lényege, hogy a különféle „tradicionális” harcművészeti és küzdősport ágak (jujitsu, box, birkózás, muay thai, stb.) jellegzetességeit ötvözi. Már a korábbi, Wilson Yip rendezésében készült filmjeiben is (S.P.L., Dragon Tiger Gate) fellelhetőek voltak ennek az elemei, azonban a látvány terén a Flash Point mindenképpen felülmúlja azokat.

Jackie Chan vs. Jet Li

Íme a harc, amire egész Ázsia és a világ többi harcosfilm- kedvelője várt. (És, mint minden nagyon várt esemény végül csalódás lesz!) Azért vegyük figyelembe, hogy már ők sem fiatalok és ez különben is egy mesefilm, ráadásul amerikai.

Wushu (2008)

Jackie Chan producerként jegyzi ezt a filmet, melyben újra bizonyítja azt az elhatározását, hogy új, fiatal tehetségeknek kíván lehetőséget teremteni. Azért a szinészgárdának jól jön az erősítés is "a nagy öreg" , akire Jackie is felnéz: Sammo Hung. A történet kissé emlékeztet is engem kettejük sztorijára, mivel Yuen Biao-val egyetemben osztálytársak voltak a Pekingi Opera iskolában, ahol nagyon kemény harcművész-képzés folyt, majd innen kikerülve is együtt maradtak és meghatározó figuráivá váltak a hongkongi filmgyártásnak.

Az emberbábos - Yuen Woo Ping portré

Szó szerint tőle és csapatától függ a filmsztárok élete. Miután kétszer is forradalmasította a hongkongi filmet, Yuen Wo Ping a Mátrixszal és a Tigris és Sárkánnyal Hollywoodnak is megmutatta, hogy mi az igazi harcművészet. Yuen mester mára a világ legelismertebb koreográfusa, neve keleten és nyugaton egyaránt fogalom
A színész felvesz a jelmeze alá egy olyan fűzőre emlékeztető ruhadarabot, melynek a szövetébe fémszálakat szőttek, amelyek aztán egy sodronykábelben egyesülnek. A kábelt áthúzzák egy daru végén lévő csigán, a másik végét erősen megmarkolja öt-hat munkáskesztyűt viselő kínai. A színész nagy levegőt vesz, még egyszer átgondolja a százszor elgyakorolt mozdulatok sorrendjét, közben hallja, hogy a főkoreográfus kínaiul számolni kezd, egy-kettő-három, és akkor a kábelt tartó segédek rohanni kezdenek, a daru karja felemelkedik, a színész meg repül is már, úgy pörög a levegőben húsz méter magasan, mintha nem lenne gravitáció, közben végrehajtja a begyakorolt ütés- és rúgáskombinációkat, és igyekszik nem gondolni arra, hogy a kábel végét markoló férfiak kezében van az élete. Ez az úgynevezett wirework, vagyis sodronyozás, a modern ázsiai akciófilmeket meghatározó technika. Mi, laikus európaiak, a Mátrix DVD-n a fehér nyulat követve láthatunk legegyszerűbben ilyet.„Olyan ez, mintha emberekkel báboznánk” mondja munkájáról Yuen Wo Ping, akit egyébként Yuen mesternek szokás szólítani. Ez a megfogalmazás azért is különösen pontos, mert ő arról híres, hogy koreográfustársaival ellentétben nem csak olyan képzett harcművészeket tud meggyőzően küzdő harcosokként mozgatni a vásznon, mint Jet Li vagy Michelle Yeoh, hanem olyan képzetlen színészeket is, mint Keanu Reeves, Carrie-Anne Moss, vagy az ázsiai akciósztárként igen híres, de harcművészként tapasztalatlanabb Chow Yun Fat.Yuen Wo Ping 1945-ben született Kínában, Gunangzhou-ban, tizenkét testvére közül ő volt a legidősebb. Apja Simon Yuen Siu Tin a pekingi opera jól képzett színésze volt, a hatvanas években Wong Fei Hong, a legendás kínai hős életéről szóló filmsorozat főszereplőjeként alapozta meg színészi és harcművészi hírnevét. Természetesen gyermekeinek is átadta a tudást, aztán pedig munkát is szerzett nekik, a Shaw Fivérek kung-fu filmjeiben mellékszereplőként és statisztaként próbálhatták ki magukat. Az ifjú Yuen Wo Ping saját bevallása szerint igen látványosan és szépen tudott összeesni és meghalni, így aztán többnyire ő hullott el először a filmes csatákban. Szorgalmára és tehetségére csakhamar felfigyeltek a rendezők, és az 1971-es Mad Killer című filmben már akciórendezőként is kipróbálhatta magát.Ez igen felelősségteljes pozíció, szinte a rendezőjével egyenértékű. Hongkongban ugyanis talán még a hollywoodinál is feszítettebb tempóban és kapkodóbban készülnek a filmek, ha rosszmájúan akarnánk fogalmazni, azt is mondhatnánk, futószalagon. Ilyenkor bizony nincs túl sok idő a forgatókönnyel bíbelődi, tapasztaltabb rendezők tehát nem is vacakolnak sokat a küzdelmek aprólékos kidolgozásával, egyszerűen csak annyi áll a szövegben, hogy „küzdenek”, a többi már az akciórendező, az action director feladata, ő találja ki, hogy pontosan hogyan zajlik a harc, és ezeket a jelenteket gyakorlatilag ő is rendezi.Yuen Wo Ping korai munkáiban a hagyományos és hiteles kung-fu technikákra helyezte a hangsúlyt, azt szerette, ha a színészei valóban tudnak küzdeni, és hosszú, jól begyakorolt jelentekben harcolnak egymással, nem apró mozdulatokból kell összerakni az akciójelenteket. 1978-ban rendezőként is elkészíthette első filmjét, a Snake in the Eagle’s Shadow című alkotást, amelyben egy viszonylag ismeretlen színész, Jackie Chan játszotta a főszerepet. A film hatalmas siker volt, Yuen Wo Pingnek a felszabadult akrobatikus humor alkalmazásával egy csapásra sikerült megújítani a mindaddig az erőszakos Bruce Lee filmmásolatok segítségével sikert hajszoló hongkongi akciómozit. Még ugyanebben az évben, szintén Jackie Chan főszereplésével megcsinálta a kung-fu filmek történetének egyik korszakalkotó klasszikusát, a Drunken Master-t, amely hosszú távra megalapozta a műfaj egyik legelismertebb sztárjává váló Jackie Chan karrierjét. A film a magyar videoforgalmazásban vicces módon a Részeges karate-mester címet kapta, pedig a kung-fu film lényege éppen az, hogy nem karate film – jól tudják ezt mindazok, akik látták, hogy miként veri tropára Bruce Lee a gyűlölt megszálló japánok karate-iskoláját a Fist of Fury (A harag ökle) című klasszikusában. (Ugyanezt a jelentet egyébként Jet Li előadásában is megcsodálhatjuk Yuen Wo Ping legjobb filmjében, az 1994-es Fist of a Legend-ben, de erre majd még visszatérünk.)Yuen Wo Ping létrehozta saját produkciós cégét, a nyolcvanas években sorozatban kerültek ki a keze alól a Drunken Master sikerét kihasználó filmek, olyan alkotások, mint a Buddhist Fist (1979), a Legend of a Fighter (1982) vagy a Shaolin Drunkard (1983). Ebben a korszakban a legnagyobb sikert az 1984-ben bemutatott Drunken Tai Chi című film jelentette, ezzel került be a köztudatba Yuen mester második nagy felfedezettje, Donnie Yen.A kilencvenes évek elején a hongkongi film ismét alapjaiban változott meg: olyan tehetséges és igényes rendezők tűntek fel a színen, mint Tsui Hark és Wong Kar Wai, és sok szereplős, látványosan díszletezett történelmi filmeket kezdtek csinálni, amelyekben újra megjelentek a vásznon a klasszikus kínai legendák és nép hősök. Az emberfeletti hősök persze emberfeletti képességekkel is bírtak, és ezt a filmen is ábrázolni kellett. Yuen mester ekkor kezdett igazán komolyan sodronnyal dolgozni. Nem holmi idegesítően értelmetlen és hiteltelen ide-oda röpködés létrehozása volt a célja, hanem arra törekedett, hogy a sodrony segítségével a harcművészek átlagon felüli képességeit tegye még látványosabbá. Ahogy csapatával egyre jobban beletanult a technikába, a küzdelmek valósággal háromdimenziósakká váltak, leomló farakások (Thai Chi, 1993), földbevert lángoló cölöpök, (Iron Moneky, 1993) irdatlan bambuszállványok (Once Upon a Time in China 2, 1992) és tévéantennák (Black Mask, 1996) alatt, fellett és között folytak a sokszereplős harcok. Yuen mester érdeklődése a belső, folyékony mozdulatokra és az ellenfél erejének felhasználásra épülő wudang kung-fu stílusok felé fordult, színészei úgy kezdtek mozogni, mint a szél vagy a víz. Ebből vezette le saját életfilozófiáját is: „Minél agresszíven támadsz, én annál lágyabban fogok reagálni”.Yuen mester pályafutása szempontjából a korszak legfontosabb filmje az 1994-es, Jet Li főszereplésével készült Fist of a Legend. A film Bruce Lee Fist of Fury-jének remake-je, 1939-ben játszódik Sanghajban, egy kínai és egy japán harcművészeti iskola küzdelmét mutatja be. A különböző harci stílusok igen hiteles koreográfiában, nagyon látványosan csapnak össze, Yuen Wo Ping azóta sem koreografált ennél szebben filmet. Valamennyi színész teljesítménye emberfeletti, Jet Li és az öreg japán mester, Yasuyaki Kurata küzdelmét nem lehet elégszer megnézni: nagyon dinamikus, ahogy egymás stílusát imitálva küzdenek, a végső leszámolás közel tízperces harca pedig, ahol Jet Li Billy Chowval csap össze, már csak a hossza miatt is páratlan teljesítmény.Emiatt figyeltek fel rá a Wachowski testvérek, emiatt tiszteli istenként Quentin Tarantino, és ez nyitotta meg számára az Amerikába vezető utat. A Mátrix azért volt kedvére való feladat, mert izgalmasan új szempontból közelítette meg az emberfeletti képességek kérdését. A rajongók ugyan felrótták neki, hogy a színészek nem tudnak igazán küzdeni, és Yen mester is elismeri, hogy egészen más dolog Jet Li-vel dolgozni és más Keanu Reeves-zel, de azt is elmondja, hogy az első rész óta bizony elég sok idő eltelt, és ezalatt a színészek is nagyon sokat fejlődtek. Többet persze nem mondhat, hiszen köti a film körüli szigorú titoktartás, azt azonban határozottan megígéri, hogy Keanu sokkal de sokkal látványosabban harcol majd.Yuen mester rajongói a Mátrix-folytatások után sem maradnak néznivaló nélkül, hiszen már készül a Tigris és Sárkány előfilmje, a Precious Sword, Golden Hairpin, sőt nemsokára elkészül Tarantino várva várt új mozija, a Kill Bill, amelyben a hírek szerint Uma Thurman három földrészen verekszi keresztül magát. Yuen mester bizonyára őt is nagyon megtanította harcolni, de ha nem, akkor is olyan virtuozitással fogja mozgatni, hogy mi nézők készséggel elhisszük majd neki, hogy igazi kung-fu mestert látunk.

Eredeti cikk: Dragomán György blogja

Fearless

2006-ban láthatta a közönség Ronny Yu (The Bride with White Hair) legújabb produkcióját. A Fearless (Félelem nélkül) további alkotói között olyan nagy nevek szerepelnek, mint Bill Kong, aki a Hős producereként már dolgozott Jet Li-vel. Utóbbi alkotásban Li alakította Névtelent, a személyes bosszúról a magasabb cél érdekében lemondani képes Hőst. A Hőshöz hasonlóan a Fearless is a kínai nemzeti büszkeséget táplálja, és fontos történelmi eseményre utal. Míg a Fearless a kínaiak önérzetének ismételt, XX. századi felébredésről, addig a Hős a hét országrész áldozatokkal járó egyesítéséről szól. Igaz, Yimou Zhang alkotása bemutatásának idején olyan kritikát is kapott, miszerint a Hős nem sokban különbözik a hivatalos kínai kommunista propagandától, és kiáll a központi, kvázi-diktatórikus kormányzás mellett.

Legenda és valóság

A Fearlessben Jet Li a kínai harcművészet egyik legendás alakját, Huo Yuanjiát (1868-1910) kelti életre. Az új Li-mozi természetesen nem szigorúan életrajzi ihletésű alkotás, hanem alapvetően látványos akció-fikció, amelyben Li elegendő lehetőséghez jut, hogy megcsillogtassa harctudását.
A kínai nemzeti büszkeséget táplálja. A történet szerint a kis Yuanjia apja, a híres harcművész nyomdokaiba kíván lépni, és már korán elsajátítja apja titkos fogásait. A korán megszerzett készség azonban elbizakodottá, arrogánssá teszi a fiút, aki mindig újabb kihívásokat, és győzelmeket keres. Hírneve egyre nő és évek múlva már nemcsak az iskolaudvar ad hoc harcterén arat sikereket, hanem országos tekintélyt vív ki magának. A később tanítványokat is irányító Huo aztán párviadalra hív egy másik mestert, akit a véres küzdelem során meggyilkol. A büszke bajnok nem sokáig örülhet győzelmének: a halott ellenfél hívei bosszúból megölik édesanyját és lányát.
Az eleddig csupán a dicsőséget hajszoló Yuanjia története jellemfejlődéssel folytatódik: addigi életét hátrahagyva vándorlásba kezd, majd egy kis faluban talál önmagára. Itt használja ismét a tragikus győzelem óta hanyagolt tudományát – megmenti egy fiú életét. Innentől kezdve képességeit az egyetemes jó szolgálatában használja, s története végén Sanghajban - immár egész Kínát képviselve - kamatoztatja páratlan képességeit. A küzdőtéren négy különböző fegyvernem képviselője a kihívója, három nyugati harcos és egy japán kardforgató. Huo a „külföldiek” közül elsőként egy brit bokszolót küld padlóra. A kínai-brit rangadót egy porosz tiszttel folyó lándzsaharc követi, majd Huo egy spanyol vívómesterrel méri össze kardforgató tudását, akit szintén könnyedén elvág a győzelemtől. Végül legkeményebb ellenfele, a keleti harcművészetben ugyancsak jártas japán kihívó ellen lép porondra.
Maga az esemény másképpen ugyan, de valóban megtörtént. Miután az 1830-as években kitört ópiumháborúkban vereséget szenvedett Kínára megalázó és előnytelen kereskedelmi szerződéseket erőltettek rá legyőzőik, a kínaiak úgy érezték, a nemzeti büszkeséget komoly csapás érte. Az emiatt kialakuló forrongás lecsillapítására szerveztek a legyőzők 1910 szeptember 14-én egy négymenetes küzdelmet, amelybe a Kínát befolyásuk alatt tartó nemzetek küldtek egy-egy harcost. (A filmben spanyol és porosz kihívó szerepel a francia és az orosz nemzet képviselője helyett.) A fegyvernemük legjobbjainak kikiáltott harcosokat Huo valóban legyőzte. A harc akkoriban hatalmas nyilvánosságot kapott, s meglehet, a küzdelemben aratott hazai győzelemmel valóban egy esetleges forradalmat sikerült megelőzni.
A győztest az egész ország ünnepelte, a kínaiak ma is tisztelettel gondolnak Huo Yuanjira. Halálát legendák övezik, az egyik szerint például japánok mérgezték meg, a négyes küzdelemben elszenvedett vereség miatt.
Huo Yuanji nevéhez fűződik egy elit harcművészeti iskola, a Jing Wu megalapítása, amely inspirációt adott a Kínai Népi Demokratikus Köztársaságban létrehozott össz-harcművészeti iskola, a Nemzeti Harcművészeti Intézet megalapításához, amelynek keretei között a modern wushu kifejlődött. (Jet Li nyolc évesen wushu-t kezdett tanulni, és tizenévesen öt éven át védte nemzeti bajnoki címét.)
Külön érdekesség, hogy a vásznon megjelenő Hercules O’Brian-nel Huo valóban szeretett volna megmérkőzni, csakhogy nem 1910-ben, hanem egy évvel korábban. A küzdelem azonban elmaradt a szabályegyeztetések körüli vitának köszönhetően – a szervezők például nem tudtak megállapodni a mind az akkori, mind a mostani boxban tiltott övön aluli ütés kérdésében. O'Brian és Huo végül sosem küzdött meg egymással, legalábbis hivatalosan.




A küzdő jelenetek - ahogy megszokhattunk már- látványosak és gyorsak. Többször külön besegít a számítógépes grafika is, de nem a szereplők mozgásába, mint pl. a Pengében, hanem a háttér, épületek, tömeg ábrázolásában. Ez roppant élvezhetővé teszi a filmet. Jet Li eredetileg le szerette volna zárni ezzel a filmmel harcművész pályafutását és késöbb csak szinészként vagy rendezőként tevékenykefett volna. Azóta szerencsére több filmet is forgatott, pl. a Jackie Chan- nal közös Forbidden Kingdomot.

Vezet a Jet Li- Jackie chan páros

Amint azt sejteni lehetett, Ázsia két legnagyobb sztárja meghódította Amerikát is. A The Forbidden Kingdom közel 21 millió dollárral nyitott, ráadásul a nézöi visszajelzések is nagyon pozitívak.

Jet Li ezzel a filmmel rekordot állított fel, hiszen a Halálos fegyver 4 után ez a 21 millió eddigi hollywoodi karrierjének legsikeresebb nyitánya. Sőt, ez az összeg alig kevesebb, mint utolsó három filmjének (WAR, Fearless, A nyakörv) teljes amerikai bevétele. Jackie Chan is boldog lehet, hiszen a Csúcsformában szérián kívül ez a film lépte át a 21 milliós premiert. A medál, valamint a 80 nap alatt a Föld körül amerikai bevétele is alig volt több mint a The Forbidden Kingdom premiereredménye. Szép volt!


(Forrás: SG.hu)

War

War 2007 (Háború)

Jet Li … Rogue

Jason Statham … Jack Crawford

John Lone … Chang

Devon Aoki … Kira

Ezt a filmet mindenki nagyon várta! Főleg azért, mert a két főszereplő neve sokat sejtetett. de sajnos csalódnunk kellett, nekem legalábbis. Van ebben minden: bandaháború, yakuzák, kínai triádok, bosszú és árulás, korrupt zsaruk, mészárlás rendesen. Csak azt nem láttam, amiért annyira kiváncsi lettem volna rá: remek akciókat és verekedéseket. Jet Li-t, szerintem nem kell bemutatni, hisz a műfaj egyik királya. Jason Statham pedig egy nem olyan rég feltűnt tehetség, aki a francia "Szállító" c. filmmel vált bunyós sztárrá. Jó mozgású, szuggesztív személyiségű szinész. De hogy miért akart ebből a rendező egy maffiás-leszámolós drámát csinálni? Akkor Robert De Niro-t és Al Pacinot kellett volna összehozni ebben a filmben! Aki megvette erre a mozijegyet (nem voltak túl sokan) egész biztos, hogy inkább fergeteges verekedéseket szeretett volna látni. Az akciók közben túl sok a vágás, hogy ne láss semmit és mégis azt hidd, hogy húú milyen gyors. Ezt akkor érdemes így megoldani, ha szereplőknek közük sincs a harcművészetekhez. Na, pl. egy Kiszel Tünde-Anettka összecsapást én ilyenre vágnék. De azért Jet Li-ről senki sem feltételezi, ugye, hogy nem tud egy egyenes rúgást bevinni? Igaz, hogy a vontatott kezdés után a forgatókönyvírók tartogattak számunkra egy meglepő fordulatot, de az állunk csattanása mégsem visszhangzott a szobában a film végéig, mert követték az elcsépelt fordulatok.



A két szinész már szerepelt együtt az Egyetlen című filmben, az valamivel jobban sikerült. Aki tényleg jó akciókra kiváncsi az nézze meg inkább a szereplőket külön-külön a legutóbbi filmjeikben. Viszont azoknak szívesen ajánlom a filmet, akik szeretik a gyönyörű autókat, van benne néhány! Kár, hogy ez a film legnagyobb érdeme. :(

Rush Hour 3.

Rush Hour (Csúcsformában) 3

Jackie Chan … Chief Inspector Lee

Chris Tucker … Detective James Carter

Hiroyuki Sanada … Kenji

Youki Kudoh … Dragon Lady

Max von Sydow … Varden Reynard

Yvan Attal … George

Noemie Lenoir … Genevieve

Zhang Jingchu … Soo Yung

Tzi Ma … Ambassasor Han

Roman Polanski … Detective Revi

Az idei év másik nagyon várt filmje. Jackie Chan ennek a trilógiának a kezdetével lett igazán elismert az amerikai piacon az átlag-néző szemében. Aki a wu-shut szereti, az amúgy sem kerülhette ki eddig ezt a sztárt. A jó szórakozáshoz minden együtt van: poénok, akció, jó kis verekedések. A forgatókönyv és a rendezés is rendben van. Persze mindez csak úgy amerikai módra: agyatlan poénok, egyszerű történetvezetés. De hát nem is várunk mást, nem egy Oscar-várományos dráma ez. Ha szeretnél egy kellemes másfél órát, amíg elfelejted, hogy otthon vár a villanyszámla vagy miért nem hívott vissza az a csaj, arra tökéletes! Nekem személy szerint ezek a hollywoodi sémára készült JC filmek csak másodrangúak pl. egy Police Story- hoz képest, de nyugati nép ezt jobban bekajálja, bizonyíték erre, hogy Chris Tucker gázsija többszöröse volt Jackie-ének.

Tony Jaa

A következő évek legnagyobb sztárja lesz szerintem ez a fiatal tehetség. Hihetetlen mozgáskultúrával rendelkezik, akiről néha az a benyomásunk támad, hogy fittyet hány a gravitációra és egyéb holmi fizikai törvénykre. Az Ong-Bak című filmmel debütált a nagyközönség elött, amiben sehol nem látott mutatványokkal kápráztatta el a közönséget. Akik kételkednek benne, hogy ezeket huzalok és egyéb trükkök nélkül csinálta, azoknak itt egy kis bemutató, ahol az Ong-Bak jeleneteit próbálják:

A wikipedia szerint Tony Jaa, Thaiföldön Jaa Panom (Thaiföld, Surin, 1976. február 5. – ) thaiföldi harcművész-színész, kaszkadőr, koreográfus és rendező. Filmjei közé tartozik az Ong-Bak és a Tom-Yum-Goong.

Panom Worawit néven született 1976. február 5-én, Thaiföld északkeleti, Surin nevű tartományában, egy kambodzsai gyökerű („khmer surin”) elefánthajcsár családban. A gyerekkorában látott Bruce Lee-, Jackie Chan- és Jet Li-filmek nagy hatással voltak rá, jelenleg is őket tekinti példaképeinek. A thai Kerd Ma Lui / „Born to Fight” című film hatására kezdett el harcművészetekkel és kaszkadőrködéssel foglalkozni, még mindig tinédzserként, az említett film rendezője, Panna Rittikrai kezei alatt. Az egyetemen számos harcművészetet tanult, például Taekwon Do-t és dzsúdót is, de a fő stílusa a Muay Thai, a Taekwon Do és a kardvívás. Az 1997-es amerikai Mortal Kombat: Annihilation című filmben már mint kaszkadőr, dublőr szerepelt. Amikor Prachya Pinkaew rendező meglátta a demó amyagát, az Ong Bak (2003) című filmet neki írta, az ő adottságaihoz. Ezzel a filmmel, immáron Tony Jaa néven be is robbant a világhírnévbe („Ázsia elküldte hozzánk az új sárkányát!”), a film nyugati terjesztéséről maga Luc Besson gondoskodott. A 2005-ös Tom Yum Goong című filmjét ismét Prachya Pinkaew rendezte és neki írták – és ismét nagy siker lett. Mivel képzett kaszkadőr, így a filmjeiben nem használ kaszkadőrt, mint ahogy számítógépes trükköket és dróton mozgatást sem. Naponta nyolc órán át sportol, edz és gyakorolja a Muay Thait és egyéb harcművészeteket. Thai és khmer nyelven beszél, jelenleg angolul tanul.

Újra film készül Bruce Lee-ről

Rob Cohen, filmrendező (Sárkányszív, Daylight, Koponyák,Halálos iramban, xXx, Lopakodó) 1993-ban már készített egy filmet Lee-ről, A Sárkány - Bruce Lee élete címmel. Most ismét ezt fogja elkövetni, nyílván egész más megközelítéssel.

Forbidden Kingdom

2008-as év újdonsága lesz ez a film, amelyet a műfaj két nagyágyújának rajongói hosszú-hosszú ideje várnak. Jackie Chan és Jet Li egy filmben! Kissé megijedtem tőle, hogy a filmet Rob Minkoff rendezi, aki olyan filmekkel "vált halhatatlanná", mint az Eddie Morphy-féle Kísértetkastély, a Stuart Little kisegér, vagy az Oroszlánkirály. Hm, csak nehogy Disney klasszikus legyen belőle. Mindenestre a műfaja is fantasy lesz.

A Játszma befejezése

Sajnos, 1973-ban Bruce Lee elhalálozott. Hátrahagyott azonban maga után egy filmtervet, megkoreografált harci jelenetekkel, és 12 perc már leforgatott anyaggal. A stúdio ekkor úgy határozott, hogy befejezi a filmet. Az ázsiai világsztár helyére özönleni kezdtek a jelentkezők. Nagy volt a tét és a kihívás: vajon ki tudja magának megkaparintani a megüresedett trónt. Erről a témáról készült ez a komédia.

Jet Li a Múmia 3-ban

Jet Li hatalmas tempóban dolgozik, most is egyszerre három filmen dolgozik. Egyik közülük a THE MUMMY: The Mummy: Tomb of the Emperor Dragon c. film, ahol Brendon Fraser partnere lesz. Li ezúttal egy időszámításunk elött 50-ben élt zsarnok császárt alakít, akit egy varázslónő (Michelle Yeoh) egész seregével együtt agyagkatonákká változtat.

A történet 1946-ban folytatódik, ahol Rick (Fraser) és Evelyn (Maria Bello) unják a mindennapi életüket. Míg tartott a háború, az angoloknak kémkedtek és most kapnak egy utolsó megbízást. Egy ellopott kínai műkincset kell visszaszerezniük. Természetesen belebotlanak az agyagkatonákba, és véletlenül felélesztik a szunnyadó gonosz zsarnokot.

A filmet Rob Cohen rendezi. Ő csinálta a Bruce Lee, a sárkány élete című filmet is, valamint olyan akciófilmeket, mint pl. az xXx. Ezúttal is hatalmas költségvetéssel, számítógépes trükökkel készül a produkció, de a harci jelenetekbe természetesen Jet Li-nek is lesz beleszólása.

Részeges karatemester 2

Eredeti cím: Jui kuen II

1994

Egyéb címek: Drunken Master II, Drunken Fist, The Legend of Drunken Master, Legend of the Drunken Master, Sui ken 2, Zui quan II

Hossz: 102 perc

RendezŐ:

Chia-Liang Liu

Forgatókönyv:

Edward Tang

Tartalom:

Az első világháború kitörése előtt, a Mandzsu dinasztia bukása, és az egyre sűrűbb helyi felkelések, népmozgalmak ideje kifejezetten kedvezett egy nagyszabású csempészhálózat kialakításának Kínában. A mindenre hajlandó, eszközökben nem válogató angol konzul vezetésével, a helybeli tisztviselők mohó közreműködésével kísérlet indul a koronaékszerek kicsempészésére az országból. Csak egy valakinek, a legendás hősnek, Huang Fei-hungnak van elegendő bátorsága ahhoz, hogy szembeszálljon az ősi kultúrát sem tisztelő bűnözőkkel...

1994-ben Jackie visszatért egyik korábbi legnagyobb sikeréhez. A modern kori történetek után ismét egy kosztümös film, történelmi témával. A szokásos akció- és vígjáték elemek keverednek ebben a filmben megfűszerezve némi drámával és hazafias hősiességgel. A verekedések látványosak, gyorsak, ötletesek. A végső összecsapás három hónapig készült az előkészületekkel együtt, mely során J.C. égési sérüléseket is szenvedett. Hihetetlen, de a szinész itt már negyven éves volt, ehhez képest egy kamasz fiút játszik.

Jet Li: Fist of legend

Eredeti Cím: Jing wu ying xiong (1994)

Rendezte : Gordon Chan

Két producer-rendező, Yuen Woo-Ping és Gordon Chan elhatározta, hogy újra forgatja Bruce Lee – "Fist of Fury" (Tomboló Ököl) – című klasszikusát, amiben Jet Li kapta a főszerepet.

A történet 1939-ben játszódik Sanghajban, egy kínai és egy japán harcművészeti iskola küzdelmét mutatja be. A különböző harci stílusok igen hiteles koreográfiában, nagyon látványosan csapnak össze, Yuen Wo Ping azóta sem koreografált ennél szebben filmet. Valamennyi színész teljesítménye emberfeletti, Jet Li és az öreg japán mester, Yasuyaki Kurata küzdelmét nem lehet elégszer megnézni: nagyon dinamikus, ahogy egymás stílusát imitálva küzdenek, a végső leszámolás közel tízperces harca pedig, ahol Jet Li Billy Chowval csap össze, már csak a hossza miatt is páratlan teljesítmény. Természetesen az eredeti film igen magasra rakta a mércét, de a Jet Li előadásában látható dojo-jelenet szintén igen látványos és szép, bár a Bruce Lee-ből áradó agresszív erőt nehéz lett volna utánozni de ezt meg sem próbálták.

Tom Yum Goong

Tom Yum Goong
Alternatív címek: Protector, A Sárkány bosszúja
Rendezte: Prachya Pinkaew

Főszereplő: Tony Jaa

Tartalom:

Bangkokban a fiatal Kham apjával a dzsungel egyik kis falujában nevelkedett, elefántok között. A falu lakói az elefántokat a legjobb barátjuknak tekintik. Amikor a legöregebb elefántot és annak gyermekét elrabolják a faluból Kham bosszút esküszik és elindul, hogy megkeresse legféltettebb barátját. A nyomok Ausztráliába vezetnek, ahol Kham rájön, hogy az elefántot az ott uralkodó thai maffia klán vezérének, Madame Rosnak rabolták el. Kham minden tudását beveti, hogy kiszabadíthassa az állatot.

Az Ong-Bak című filmmel debütált Tony Jaa művészete ebben a filmben teljesedik ki. Bár a történet nem fogja agyonfárasztani senki agytekervényeit, azért valamivel fejlettebb a dramatúrgia az előző filmnél. A harcjelenetek pedig szintén elképesztőek. Szerintem a harcművész-filmek egy új szintjére emelkedett jelenetek láthatók. Tony elképesztő mozgásán csak ámolunk. Igazi csemegék vannak benne, mint pl. a capuera vs. mui tai jelenet. Aztán a földkerekség legnagyobb izomkolosszusai- mint pl. a világ legerősebb emberének választott Nathan Johns- ellen kell bevetni valamit hősünknek. És a végén ott van a vagy ötven ellenfél ellen vívott csontropogtatásos jelenet, ahol minden ellenfél kiikatatása a végtag természetes hajlásának ellentétes irányba való behajtásával ér véget. Igazi profizmusra vall az a kb. négy perces harcos ámokfutás, ahol a főszereplő vágatlanul (!) küzdi át magát egy többszintes épület emeletein. A kaszkadőrök pedig néha akkorákat kapnak, hogy még a nézőnek is nagyon fáj! Akár az Ong-Bakban itt is hanyagolták a hagyományos huzalos trükköket. Az ütések jelentős része valóban keményen be lett víve és ez látszik is a verekedős jelentek életszerüségén.

Tomboló Ököl

Eredeti cím: Jing wu men (1972) Fist of furyAlternatív cím: The Chinese Connection (A kínai kapcsolat)
Rendezte: Lo Wei
Főszereplő: Bruce Lee
Tartalom: Sanghaj, 1908. A sanghaji harcművészeti iskola mesterét brutálisan meggyilkolják, az általa vezetett intézményt pedig terrorizálják. Chen, a mester legtehetségesebb tanítványa a rivális japán iskolát gyanúsítja a tett elkövetésével, és mivel a rendőrség a támadók oldalán áll, bizonyítékokat gyűjt, majd elhatározza, hogy életét nem kímélve megmenti az iskolát és igazságot szolgáltat.
A Big Boss sikere után ez a film avatta Bruce Lee-t hazájában igazi szupersztárrá. A kínaiak nemzeti érzületére érzékenyen hatott a film, az emberek felállva örjöngtek a jelenetnél, mikor Chen szétrúgja a “Kutyáknak és kínaiaknak tilos a bemenet!” táblát.
A harci jelenetek mai szemmel is gyönyörűek, Bruce Lee macskamozgása és harci kiáltása utánzandó példa lett nemzedékeknek. Személyes aurája pedig szinte izzik a vászonról. Ez az amit soha senki nem tudott utánozni.A film talán legemlékezetesebb jelenete. amikor Chen beállít a japán iskolába és “leiskolázza” őket.

Bruce Lee újra forgat?

Az alkotó a legendás harcos örököseinek beleegyezését is megszerezte az 50 millió dolláros költségvetésből készülő filmhez, igaz, négy évig kellett győzködnie őket. Az eltelt idő pont elég volt arra is, hogy a digitális technológia olyan szintre érjen, hogy a valódi személyektől megkülönböztethetetlen digitális színészeket hozzanak létre vele - legalábis ezt állítja a dél-koreai producer, aki szerint a Final Fantasy fotorealisztikus figurái még híján voltak az élő emberekre jellemző vitalitásnak. Chul Shin, aki hazájában már 15 filmet forgatott, az új Bruce Lee mozi főhősét egy saját fejlesztésű szoftverrel kívánja feltámasztani, méghozzá olyan színvonalon, hogy a mozilátogatóknak ne tűnjön fel a kungfusztár digitális volta.Míg a Final Fantasy teljes egészében számítógépen készült, a digitális Bruce Lee valós ellenfelekkel harcol majd, hagyományos díszletek között. A verekedős jeleneteket a mester stílusában bunyózó harcművészekkel veszik fel, és háromdimenziós mozgásérzékelők segítségével alakítják számítógépes modellé. A digitális művész szövegét egy Bruce Lee-hez hasonló hangú színész szinkronizálja az élethű szájmozgás alá, méghozzá a sikeres világpiaci szereplés érdekében angolul - Lee egyébként a legtöbb filmében eredetileg kantoni nyelven szólalt meg.

Bruce Lee

Ha harcművészekről esik szó egy név kikerülhetetlen. Ha bárkit királynak lehet nevezni a teljesítménye alapján, Bruce Lee igazán az volt. Igazi legenda. Életrajzáról és filmjeiről rengeteg adatot lehet találni a neten. Inkább néhány gondolatot és tényt szeretnék megosztani veled.
-A San Franciscó-i Chinatownban (=kínai negyed) születik a sárkány évében, havában és órájában (reggel 7 és 9 óra között)
- Szemüveges, vézna gyerek volt, (késöbb kontaktlencsét hord.)
- Első filmszerepét 3 hónaposan játszotta, késöbb gyerekszinészként, több, mint 20 filmben szerepelt.
- Gőgös, beképzelt és verekedős gyerek volt, amikor már elég jól ment neki a kungfu, egy bűnbanda feje lett.
- 1958-ban megnyeri a Hongkongi cha-cha bajnokságot
- A Zöld Lódarázs c. sorozatban, mint Kato olyan népszerű lesz Hongkongban, hogy létrehoznak egy külön Kato show-t.
- A vietnámi háború idején be akarták sorozni, majd “fizikai elégtelenség” miatt leszerelték.
- Akár egy ujjon is képes volt fekvőtámaszokat csinálni.
- Míg a mai filmekben enyhe gyorsításokat alkalmaznak, Lee-nek le kellett lessítania a mozdulatait a korabeli kamerák számára.
Harcművészetéről:
Bruce Lee Yip Man nagymester kedvenc tanítványa volt. A Wing Chun egy emberre szabott harcművészet- míg a korábbi stílusok pl. Sáska, Tigris valamilyan állatot utánzott. Lee ennél is továbbment és a kung-fut nem csak az emberi fajra általában, hanem egyénre szabta. Nagysága pont az alázatosságban rejlett a küzdősportok iránt. Mindenkitől hajlandó volt tanulni, így rengeteg elemet beolvasztott a Jet Kune Do nevű, általa kifejlesztett rendszerbe. Ősi Jiu Jitsu, karate elemek mellett a modern nyugati box ütéseit és lábtechnikáit is alkalmazta. (Nagy rajongója volt Muhamed Alinak.) Ezért mondhatjuk, hogy a Jet Kune Do egy totális harcművészeti rendszer lett, ami nyitott mindenre és mindenki által alkalmazható, mivel mindenki a neki tetsző technikákat használhatja. Ez a fajta nyitottság járult hozzá ahhoz, hogy a tradicíonális kung-fu, mely elötte valamilyen misztikus kínai humbugnak tűnt az amerikai és európai embernek végre elérhető lett mindenki számára. Pontosan ez Bruce Lee legnagyobb érdeme. Az első volt, aki nem kínaiakat tanított, majd könyvet adott ki a kungfu-ról. Nélküle még talán még ma sem tanulhatnánk ezt a harcművészetet.