Fearless

2006-ban láthatta a közönség Ronny Yu (The Bride with White Hair) legújabb produkcióját. A Fearless (Félelem nélkül) további alkotói között olyan nagy nevek szerepelnek, mint Bill Kong, aki a Hős producereként már dolgozott Jet Li-vel. Utóbbi alkotásban Li alakította Névtelent, a személyes bosszúról a magasabb cél érdekében lemondani képes Hőst. A Hőshöz hasonlóan a Fearless is a kínai nemzeti büszkeséget táplálja, és fontos történelmi eseményre utal. Míg a Fearless a kínaiak önérzetének ismételt, XX. századi felébredésről, addig a Hős a hét országrész áldozatokkal járó egyesítéséről szól. Igaz, Yimou Zhang alkotása bemutatásának idején olyan kritikát is kapott, miszerint a Hős nem sokban különbözik a hivatalos kínai kommunista propagandától, és kiáll a központi, kvázi-diktatórikus kormányzás mellett.

Legenda és valóság

A Fearlessben Jet Li a kínai harcművészet egyik legendás alakját, Huo Yuanjiát (1868-1910) kelti életre. Az új Li-mozi természetesen nem szigorúan életrajzi ihletésű alkotás, hanem alapvetően látványos akció-fikció, amelyben Li elegendő lehetőséghez jut, hogy megcsillogtassa harctudását.
A kínai nemzeti büszkeséget táplálja. A történet szerint a kis Yuanjia apja, a híres harcművész nyomdokaiba kíván lépni, és már korán elsajátítja apja titkos fogásait. A korán megszerzett készség azonban elbizakodottá, arrogánssá teszi a fiút, aki mindig újabb kihívásokat, és győzelmeket keres. Hírneve egyre nő és évek múlva már nemcsak az iskolaudvar ad hoc harcterén arat sikereket, hanem országos tekintélyt vív ki magának. A később tanítványokat is irányító Huo aztán párviadalra hív egy másik mestert, akit a véres küzdelem során meggyilkol. A büszke bajnok nem sokáig örülhet győzelmének: a halott ellenfél hívei bosszúból megölik édesanyját és lányát.
Az eleddig csupán a dicsőséget hajszoló Yuanjia története jellemfejlődéssel folytatódik: addigi életét hátrahagyva vándorlásba kezd, majd egy kis faluban talál önmagára. Itt használja ismét a tragikus győzelem óta hanyagolt tudományát – megmenti egy fiú életét. Innentől kezdve képességeit az egyetemes jó szolgálatában használja, s története végén Sanghajban - immár egész Kínát képviselve - kamatoztatja páratlan képességeit. A küzdőtéren négy különböző fegyvernem képviselője a kihívója, három nyugati harcos és egy japán kardforgató. Huo a „külföldiek” közül elsőként egy brit bokszolót küld padlóra. A kínai-brit rangadót egy porosz tiszttel folyó lándzsaharc követi, majd Huo egy spanyol vívómesterrel méri össze kardforgató tudását, akit szintén könnyedén elvág a győzelemtől. Végül legkeményebb ellenfele, a keleti harcművészetben ugyancsak jártas japán kihívó ellen lép porondra.
Maga az esemény másképpen ugyan, de valóban megtörtént. Miután az 1830-as években kitört ópiumháborúkban vereséget szenvedett Kínára megalázó és előnytelen kereskedelmi szerződéseket erőltettek rá legyőzőik, a kínaiak úgy érezték, a nemzeti büszkeséget komoly csapás érte. Az emiatt kialakuló forrongás lecsillapítására szerveztek a legyőzők 1910 szeptember 14-én egy négymenetes küzdelmet, amelybe a Kínát befolyásuk alatt tartó nemzetek küldtek egy-egy harcost. (A filmben spanyol és porosz kihívó szerepel a francia és az orosz nemzet képviselője helyett.) A fegyvernemük legjobbjainak kikiáltott harcosokat Huo valóban legyőzte. A harc akkoriban hatalmas nyilvánosságot kapott, s meglehet, a küzdelemben aratott hazai győzelemmel valóban egy esetleges forradalmat sikerült megelőzni.
A győztest az egész ország ünnepelte, a kínaiak ma is tisztelettel gondolnak Huo Yuanjira. Halálát legendák övezik, az egyik szerint például japánok mérgezték meg, a négyes küzdelemben elszenvedett vereség miatt.
Huo Yuanji nevéhez fűződik egy elit harcművészeti iskola, a Jing Wu megalapítása, amely inspirációt adott a Kínai Népi Demokratikus Köztársaságban létrehozott össz-harcművészeti iskola, a Nemzeti Harcművészeti Intézet megalapításához, amelynek keretei között a modern wushu kifejlődött. (Jet Li nyolc évesen wushu-t kezdett tanulni, és tizenévesen öt éven át védte nemzeti bajnoki címét.)
Külön érdekesség, hogy a vásznon megjelenő Hercules O’Brian-nel Huo valóban szeretett volna megmérkőzni, csakhogy nem 1910-ben, hanem egy évvel korábban. A küzdelem azonban elmaradt a szabályegyeztetések körüli vitának köszönhetően – a szervezők például nem tudtak megállapodni a mind az akkori, mind a mostani boxban tiltott övön aluli ütés kérdésében. O'Brian és Huo végül sosem küzdött meg egymással, legalábbis hivatalosan.




A küzdő jelenetek - ahogy megszokhattunk már- látványosak és gyorsak. Többször külön besegít a számítógépes grafika is, de nem a szereplők mozgásába, mint pl. a Pengében, hanem a háttér, épületek, tömeg ábrázolásában. Ez roppant élvezhetővé teszi a filmet. Jet Li eredetileg le szerette volna zárni ezzel a filmmel harcművész pályafutását és késöbb csak szinészként vagy rendezőként tevékenykefett volna. Azóta szerencsére több filmet is forgatott, pl. a Jackie Chan- nal közös Forbidden Kingdomot.